A teljes cikket itt találod.

A brit vakok intézete a Mantra Lingua nevű társasággal közösen fejlesztette ki a technológiát, amely a vakok számára is egyszerűen hozzáférhetővé teszi az árucikkeken lévő információkat, mint amilyen például egy élelmiszer összetevőinek listája, vagy egy gyógyszer alkalmazásának javallata – írja a BBC.

A megoldás speciális, mikroméretű pontokat használó vonalkódokkal, és egy azok leolvasására alkalmas digitális tollal működik, ez utóbbi hatvan fontért, vagyis nagyjából 17 ezer forint körüli összegért szerezhető be. A szerkezet mp3 formátumúva alakítja és a kiolvasott adatokat beépített hangszóróján lejátssza. A ketyere egyébként akár 70 órányi digitális formátumú hangzóanyagot képes raktározni, így nem csupán néhány mondatot tartalmazó címkékkel boldogul el, nagyobb mennyiségű szöveget is fel tud olvasni, ami azt jelenti, hogy a gyógyszereknél például a teljes alkalmazási javallatot el lehet így raktározni.

A beszélő tollat a cég egyébként gyerekeknek szánt oktatókönyvekben használták. Hangos címkéket korábban is kidolgoztak már, ám ezek rádiófrekvenciás azonosítóchipeket használtak, amelyek előállítása jóval drágább a hagyományos matricáknál.

A K-NFB Reader képes a legtöbb nyomtatott anyag elolvasására egyetlen gombnyomás után. Könnyedén kezel leveleket, számlákat, recepteket, ATM-pénzfelvételi bizonylatokat, éttermi menüket, repülõjegyeket, névjegyeket, üzleti feljegyzéseket és még sok minden mást is. A felhasználónak lehetõsége van az általuk készített képek rögzítésére a késõbbi elolvastatáshoz, vagy akár azonnal törölhetik is õket. A PDA ezernyi nyomtatott oldal tárolására képes memórabõvítõjére, de természetesen a fájlok asztali vagy hordozható számítógépre is tölthetõek róla, vagy akár Braille-írógépre is. A ketyerének fülhallgató-csatlakozója is van, így a felhasználó nem zavarja a közelben levõket, illetve zajos környezetben is használható. A K-NFB Reader ára sajnos elég borsos, 3500 USD.

Andrea Bocelli énekes örökletes zöldhályoggal született, amely egyre erősebben rontotta látását, majd 12 éves korában egy futball-labda fejen találta, és ennek következtében teljesen megvakult. Time to say goodbye című száma közel hat hónapig vezette a német toplistákat.

Bocelli eddig 50 millió példányban adta el dalait, ezzel az úgynevezett pop-opera legsikeresebb előadójává vált.

Ray Charles

Ray Charles egészen kicsi korától rajongott a zenéért, ötéves kora előtt kezdett zongorázni. Miután végignézte, ahogy fivére vízbe fullad egy balesetben, fokozatosan elveszítette látását, és hétéves korára teljesen megvakult. Anyja azonban ragaszkodott hozzá, hogy hallására támaszkodva megtanuljon tájékozódni a világban. Sosem használt botot, vakvezető kutyát vagy bármilyen más segédeszközt, mert ezeket a függőséggel azonosította. Anyja abban bízott, hogy jobb jövőt biztosíthat Ray számára, ezért a 160 mérföldnyire levő St. Augustine nevű vakok iskolájába küldte ahol a braille-írás segítségével sajátította el a muzsikálást. Ray Charles pályája során 12 Grammy-díjat kapott, 1988-ban pedig Grammy Életműdíjat. A toplistákon 76 dala szerepelt, és több mint 75 albumot adott ki. A jellemzően amerikai zenei stílusok gyakorlatilag mindegyikében (dzsessz, soul, rock and roll, gospel, blues, rhythm and blues) maradandót alkotott.

Stevie Wonder

Stevie Wonder Michigan államban született, és mint a nemlátók többsége, ő is a hangokban, a zenében kereste és találta meg a világ teljességét. Nyolc éves korában már mesterien zongorázott, 13 évesen készítette első lemezét. A nyolcvanas évek közepére az egyik legkeresettebb szerző, aki addig több mint 300 platina és gyémántlemezt gyűjtött be. A legtöbbször díjazott művészek közé tartozik, aki 1974 és 1998 között tizennégy Grammy díjat kapott.

Érdi Tamás,

A fül a halláson kívül az egyensúlyérzékelést is szolgálja.

A látással összehasonlítva a hallás képes elkülöníteni két egymást gyorsan követő jelet, mivel a szemmel ellentétben nem kell kémiai anyagokat felbontania és újra összeraknia.

Abszolút hallásnak (AH) nevezzük azt a képességet, amikor az egyén referenciahang segítsége nélkül azonosít bármely hallott zenei hangot. Ez átlagosan tízezerből egy embernél fordul elő. Érdekes jelenség, hogy a Williams-Beuren szindrómában (manóarc, rossz kézügyesség stb.) szenvedő személyek túlnyomó többségénél abszolút hallás figyelhető meg.

A zene érzelmeket vált ki az emberből, emlékeket, élményeket, korszakokat, helyszíneket idéz fel. A szépnek talált zene a bal agyféltekét erősebben érinti, míg a kellemetlen a jobb féltekét foglalkoztatja.

A 2. világháborúban az orvosok a zenét hívták segítségül a gyógyításban, hiszen azok a sérült katonák, akik zenét hallgattak, gyorsabban épültek fel.

A zene csökkenti az izmokban lévő görcsösséget, illetve a belső feszültséget, főleg migrénes és krónikus fejfájással küzdőknek ajánlatos a komolyzene hallgatása. A Maryland Orvosi Egyetem kutatócsoportja bejelentette, hogy a zene által kiváltott érzelmek jótékony hatást gyakorolhatnak a vérerek egészséges működésére is.

A kilencvenes években Mozart műveit az Egyesült Államokban a térbeli tájékozódás javítására, míg Angliában az epilepszia gyógyítására használták.

A zene a legnagyobb tömegeket befolyásoló művészeti ág a világon (zenei tv és rádió csatornák, újságok, koncertek, fesztiválok, lemezek, zenei műsorok stb.). A világ zenei piacának összbevétele meghaladja a 32 milliárd (!) dollárt.

A hangokat és az illatokat a mood media biztosítja számunkra.

a  Samsung vezető terméke az idei International Design Excellence (IDEA) versenyben, a Touch Sight volt, amely egy teljesen új digitális fényképezőgép, amit látássérült embereknek alkottak meg?

A Touch Sight, amelyet a Samsung Design China tervezett, aranyérmet nyert „A jövő kommunikációs eszközei” kategóriában. A zsűri kiemelkedő jellemzőiért és a és a legapróbb részletekbe menő ötletekért értékelte különösen a Touch Sightot.

Tudod hogyan működik?
A Samsung Touch Sight alapvetően a vakok és gyengénlátók számára készült kamera. A kamera kikapcsolásakor három másodpercre aktiválva hagyja a készülék mikrofonját, hogy használója hang jegyzetet tudjon készíteni, ezzel is könnyebben beazonosítva a fotóit, amikor utólag “megnézi” őket. A készülékbe egy nagyon könnyű és hajlékony Braille kijelzőt építettek, amely képes a 3D-s képek megjelenítésére, azzal, hogy kidomborítja azok felszínét, és így lehetővé teszi az érzékelést, a képek élvezetét a vakok, gyengénlátók számára.

Az ízek és a szagok kölcsönösen hatnak egymásra, az ízérzékelés és a szaglás közötti összefüggés 80%.

A legtöbb szagos anyag szénhidrogén.

A szagok élvezeti értéke az emberben az első 5-10 évben alakul ki, eltérően az ízektől. Míg az újszülöttek egyértelmű mimikával jelzik az édest és a keserűt, addig a szagoknál sokszor nem egyértelmű a reakció.

A kutyák érzékenyebbek a zsírsavakra, de a főemlősökhöz képest alig érzik a gyümölcsillatokat.

Míg az ember úgy 10 000 szagot tud megkülönböztetni, addig ezeknek körül-belül csak a felét tudja korrektül megnevezni. Gyakorlással ez az arány 98%-ra nőhet. A szagokkal kapcsolatban nagy a személyes tapasztalatok szerepe, hiszen sokszor emlékeztetnek egy helyre, ahol a szag érződött, vagy egy tevékenységre, amikor ez a szag volt a levegőben.

Néhány kellemetlen szag védőreflexeket válthat ki az emberben. Az agyban található limbikus rendszerrel és a hipotalamusszal fennálló szoros kapcsolat még nagyon hosszú idő után is csak nehezen bomlik meg. Így válthat ki hányingert az étkezés helyszíne, vagy a még évekkel korábban elfogyasztott a romlott hal szaga.

A parfümök illatát az úgynevezett fejillat, a szívillat és az alapillat teszi össze. Elsőként a fejillatot érzékeljük, néhány perc elteltével a szívillat kezd érezhetővé válni, majd egy, vagy másfél óra múlva kezdjük érzékelni az alapillatot. Ez több órán keresztül, vagy akár egész napon át megmarad.

Henning hat alapillatot különböztet meg: fűszer, virág, gyümölcs, gyanta, dohány, rothadt.

A szaglás teljes hiánya az anozmia, a csökkent érzékenység a hipozmia, és a szokottnál jóval nagyobb érzékenység a hiperozmia.

Mivel számos szaganyag nehezebb a levegőnél, ezért ezek földhöz közeli, fekvő állapotban lennének csak felfedezhetőek. A madaraknál épp ezért nem jut túl nagy szerep a szaglásnak.

A szaglási emlékek neurológiai értelemben véve kitörölhetetlenek, így még amnézia esetén is felidézhetőek. Gyakran emlékszünk gyermekkorunk egy-egy kellemes illatára, vonzóvá válhat valakinek a testszaga, érezzük a fiatal vagy az öreg test párájának különbségét. Öntudatlanul, sokszor ösztönösen hatnak ránk.

Minden embernek van egy sajátos, csak rá jellemző illatkörnyezete, kivéve az egypetéjű ikreket – őket még a nagyon érzékeny szaglású kutyák sem tudják megkülönböztetni. Ez a sajátos illat sok mindentől függ, többek között az étkezési szokásoktól. Egy édesanya például képes szag alapján kiválasztani újszülött gyermekét, anélkül, hogy találkozott volna vele.

Tudományosan bizonyított, hogy a nők jobb szaglással rendelkeznek, mint a férfiak.

60 éves kortól hanyatlik a szagfelismerés, a dohányzás pedig csökkenti a szagérzékenységet.

A hangokat és az illatokat a mood media biztosítja számunkra.

Magyarországon a bankjegyeken nincs jelölés a vakok számára?

A macskák meglepő gyorsasággal képesek alkalmazkodni a vaksághoz, ha ismerős környezetben élnek?

Tudtad, hogy Kempelen Farkas elsőként szerkesztett írógépet vakok számára, és később az ő elképzelése alapján létesítette Valentin Haüyn a vakok első intézetét Párizsban?