713 hozzászólás

1. Rési Szilvia szerint:

   2011. június 30. csütörtök - 20:39

   Kedves Zsuzsa és Misi!

   Anyuval és kisfiammal látogattunk el a napokban hozzátok. Egy életre meghatározó élmény volt mindhármonknak. Köszönjük, hogy egy kicsit megtapasztalhattuk, hogy Ti hogyan is éltek. Átértékelődött az életben sokminden
   számomra. Akinek csak lehet elmondom a kiállításon megélt dolgokat, hogy
   minnél többen keressenek fel benneteket.

   Szerettel gondolunk rátok: Botond, Ica mama és Szilvi
2. ZIta szerint:

   2011. június 14. kedd - 14:17

   Kedves Láthatalan kiállítás!

   2 éve jártunk Nálatok, Gyerekeim azóta nyúznak menjünk újra. SZületésnapjuk ez volt az ajándék: Láthatalan vacsora.

   Kicsit féltünk ennyi időt “vaksötétben ” tölteni nyomasztó, ijesztő lesz. Ezzel szemben lelkes kollegák egyszerűen felejthetetlenné tették az estét. Akivel csak találkozom, mindenkinek lelkesen mesélem.

   Nekünk volt szerencsék MISI-vel tölteni az estét. Bátorsága, rendíthetetlen humora, életfelfogása nem csak példa értékű – annak ellenére, hogy a tény vaknak lenni nem jó,- mégis feledhetetlen és pozitív érzésekkel, élményekkel ajándékozott meg bennünket. sosem gondoltam volna, hogy még táncra perdülni is fogunk. Rég éreztük ilyen jól magunkat! Kis barátunk akinek ez az első találkozása volt, szinte retteget mi vár rá, azóta is arról beszél, milyen fantasztikus élmény volt!

   Lányom mondása: mindenkinek vaknak kellene lenni, nagyon sok előítéletttől szabadulnánk meg, ami félre viszi az életünk.

   Másik lányom azt mondta, ha egyszer vak lenne – akkor mindenképpen Misit választaná mentorának..

   Köszönjük mindenkinek, hogy egy kicsit megérthettük, megtapsztalhattuk, hogyan éltek, és míg sok-sok emberségett tanultunk, felszabadultan, jól éreztük magunkat.

   KÖSZÖNET NEKTEK! :-)
   (és még a kaja is finom volt!)
3. Hajni és Sanyi szerint:

   2011. június 11. szombat - 01:04

   Kedves Sanyi!
   Lenyűgöző élményben volt részünk, ezt sokban köszönhetjük Neked is! Fantasztikus volt a hangulat, régen nevettem ennyit.
   Óriási élmény volt tapasztalni, hogy érvényesülnek jobban a többi érzékszerveim, mikor egy kiesik a sorból. Nagyon köszönünk mindent! Minden jót kívánunk.
   Családomnak már megígértem, őket is elviszem majd, át kell élniük ezt az élményt. Bízom benne, hogy akkor is Te leszel aki végig kísér bennünket!
   Üdvözlettel: Hajni és Sanyi!
   U.i.: Egyszer összehozzuk Neked, hogy 8 Sanyit kelljen végigvezetned. :)
4. Yvett es Ricsi szerint:

   2011. június 8. szerda - 17:43

   Koszonjuk Margitnak a jokedvet, turelmet es annak orulok a legjobban, hogy egy ilyen ertekes embert ismerhettem meg benne! Nagyon tanulsagos es ijeszto is volt a kiallitas, es meg biztos, hogy megyunk meg, mert mindig tanul az ember valamit! Koszonjuk megegyszer! Puszi :) A slambucot nem felejtettem el, de a viharok miatt sajnos nem tudtam bogracsolni, de ami kesik, nem mulik!
5. Tünde és Norbi szerint:

   2011. június 6. hétfő - 20:47

   Kedves István!
   Nagyon szépen köszönjük a türelmes és jókedvű segítségedet a kiállításon. Sokáig emlékünkben őrizzük ezt a fantasztikus élményt, azóta is irigyek vagyunk a felakasztott kabátodra (főleg Tünde irigykedik) :)
   Másoknak is ajánlottuk már és ajánljuk továbbra is, hogy próbálják ki és tapasztalják meg, hogy a vakok és gyengén látók milyen kihívásokkal küzdenek meg sikeresen az élet mindennapjaiban.
   Kívánunk jó egészséget és sikereket a munkádhoz és az életben.
6. evi szerint:

   2011. június 4. szombat - 12:41

   Szia! Köszönjük. :)
   Hermina út 47. Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége – itt kaphatsz Braille táblát. Van kis és nagy méretben is.
   Üdv,
   A szervezők
7. Flóra szerint:

   2011. június 4. szombat - 11:38

   Sziasztok! :)
   Nagyon jó volt a kiállítás nagy benyomást tett rám. A legjobban az írás tetszett, megszeretném tanulni. Megtudnátok mondani hogy hol lehet braille táblát (braille írást segítő táblát) kapni? Nagyon örülnék! :)
   Köszönöm
8. kelemen zsófia szerint:

   2011. május 31. kedd - 21:37

   kEDVES Margit! Köszönöm hogy megmutattad nekünki hogy élsz.Nagyon megnyugtatóan vezettél körbe bennünket!Mellesleg boldog szülinapot!Sok boldogságot kíván zsófi az 5. es lányok közül.
9. Andi szerint:

   2011. május 30. hétfő - 20:03

   Kedves Feri! (és a többiek)

   Köszönöm szépen a vakrandit :) (2011. 05. 30. 16:30) Hihetetlen élmény volt. Becsülöm a tudásotokat, és a kitartásotokat! A braille írás is nagyon tetszett, elgondolkodtam azon, hogy látóként megtanulom. Biztos nem egyszerű, de akarattal és kitartással elérhető.
   A kiállítást ajánlani fogom, mert rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy így is lehet élni, és nem szabad félni vagy elzárkózni a nem látó emberektől.
   Nagyon empatikus vagyok minden ilyen téren, és ez a kiállítás még jobban elősegítette, hogy megértsem, hogy így is lehet élni.
   Minden jót kívánok!
   Üdv:
   Andi
10. Margit szerint:

    2011. május 28. szombat - 20:23

    boldog születésnapot, Margit! Köszönöm az értékes élményeket! nagyon jó volt!<3
11. Emese szerint:

    2011. május 27. péntek - 21:30

    Boldog szülinapot Margit!
    Életre szóló élmény volt!(nagyon tetszett)
12. Lendvai Brigitta szerint:

    2011. május 27. péntek - 11:47

    Kedves Margit!

    Szeretnénk megköszönni, ezt a felejthetetlen élményt. Külön köszönöm,hogy elviselted a baráti társaságunkat. ŐK ilyenek. Ezt én sohasem fogom elfelejteni és ők sem. Köszönjük, hogy vigyáztál ránk. További jó munkát, és kitartást kívánok az egész csapatnak a látogatókhoz.
    Köszönettel: Brigi
13. Anita és Gyula szerint:

    2011. május 27. péntek - 10:43

    Kedves Misi!

    Tegnap, május 26-án Te vezettél végig minket a kiállításon, amely mindkettőnk számára egy fantasztikus és életre szóló élmény volt. Minden pillanatát élveztük és hihetetlen érzés volt számunkra az, hogy a végén milyen bizalommal és könnyedséggel tudtunk közlekedni a sötétben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kiállítás által megtanulhattuk azt is, hogy milyen módon tudunk segíteni a látássérült embertársainkon, vagy hogyan tudunk velük jól kommunikálni. Minden iskolának kötelezővé tenném a látogatást, mert meg kellene tanítani a fiataloknak azt , hogy hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket és ne forduljanak el zavarukban. Köszönjük még egyszer a kedvességedet. A nyitott személyiséged és humorod különösen élvezetessé tette számunka a részvételt.
    Üdvözlettel: Anita+Gyula
14. dobrosi sándor szerint:

    2011. május 24. kedd - 18:57

    Kedves Margit!

    2011.május 17.-én voltunk a láthatatlan kiállitáson. Már a hangod alapján mély bizalom alakult ki bennünk. Felejthetetlen élmény volt végig menni az úton és megismerni a ti mindennapjaitokat. Fantasztikus emberek vagytok. Idővel szeretnénk újra megtekinteni a kiállitást.

    Üdvözlettel!

    Ildikó és családja Mezőkövesdről
15. Ági szerint:

    2011. május 23. hétfő - 21:06

    Sziasztok,

    amennyiben lehetséges, áruljátok el nekem, hogy a május 23-án ki vezetett minket az este hatórási csoportban (kis csúszással indultunk és asszem heten voltunk a csoportban).
    Köszönöm előre is,
    Ági
16. Dér Alexandra szerint:

    2011. május 22. vasárnap - 17:50

    Kedves Sanyi! A mi gyöngyösi csoportunk május 21.-én szombaton vehetett részt a te vezetéseddel a kiállításon. Köszönöm hogy végig terelgettél ( cicc , cicc :D ) és vigyáztál ránk a sötétben. Hatalmas élmény volt a sok különböző területen végigmenni a segítségeddel, a végén szinte kis se akartam jönni. Ez olyan élmény amit sose felejtek el. A közvetlenség, a kedvesség, a jókedv leírhatatlan élményt adott. Még egyszer köszönöm ezt a csodás élményt ! További sok sikert és boldogságot kívánok neked és a csapatnak! Remélem még találkozunk!
    Köszönettel: Szandi
17. szabó Mónika szerint:

    2011. május 22. vasárnap - 12:03

    Kedves Sanyi!

    Május 19.-én csütörtökön délután voltunk a kiállításon. Köszönjük, hogy végig vigyáztál ránk a sötétben! Nagyon érdekes és izgalmas volt! Sosem felejtem el! Eleinte vissza akartam fordulni, a végén pedig már ki sem akartam jönni és ezt neked köszönhetem!
    Sok sikert és boldogságot kívánok a továbbiakhoz! Remélem még találkozunk!
    Üdvözlettel: Mónika
18. Tokovicsné Mónika szerint:

    2011. május 19. csütörtök - 15:42

    Kedves Csaba!

    Te voltál a kísérőnk most május 18-án.
    Köszönet és hála a türelemért , kedvességedért, a jókedvért , amit kaptunk az sokkal több, amit szavakkal le lehetne írni. Olyan élmény volt, amire még nagyon sokáig emlékezni fogunk. Egyszerűen leírhatatlan az a közvetlenség amit tapaszaltunk. Nagyon tetszett a kötetlen beszélgetés a végén, a gyerekek teljesen szabadon, fesztelenül kérdezhettek tőled. Sok látó ember példát vehetne tőled, tőletek. “Látható ” kézellfogható volt a SZERETET, ami áradt belőletek.

    Mégegyszer köszönjük szépen a csodálatos élményt!

    Köszönettel: Tokovicsné Mónika
19. betti szerint:

    2011. május 15. vasárnap - 21:36

    nagyon klassz élmény volt ,csodás ,de közben elborzasztó is…kicsit féltem én voltam a félős Betti :) köszönjük szépen Margitnak a vezetőnknek a sok segitséget

    köszönettel Fazekas Bettina
20. Barnus, Szilvia és Krisztián szerint:

    2011. május 14. szombat - 21:14

    Kedves István,

    Köszönjük szépen, hogy “betekintést” nyerhettünk egy rövid időre a világotokba. Köszönjük a kedves és vidám kalauzolást, a bátorítást és a biztonságot, melyet te nyújtottál nekünk. Hatalmas élmény volt, mindenkinek ajánljuk!
21. claudefrollo szerint:

    2011. május 14. szombat - 13:55

    Már jó egy éve voltam a kiállításon, de még mindig nagyon gyakran eszembe jut az élmény, meg persze Elemér, aki az egészet felejthetetlenné tette. Őszintén remélem, hogy még sokáig látogatható lesz a kiállítás, sok-sok embernek alkalmat adva arra, hogy egy kicsit közelebb kerüljön a láthatatlan világhoz.
22. Dávid, Glória szerint:

    2011. május 13. péntek - 19:11

    Hétfőn vettünk részt a kiállításon. Amellett, hogy nagyon jól éreztük magunkat sokkal többet kaptunk a kiállítástól, mint egy jól eltöltött délutánt. A mi csoportvezetőnk Elemér volt. Nagyon örülünk, hogy eljöttünk ide és Őt megismerhettük, hisz úgy gondolom, hogy a mindennapok során nem találkoztunk volna vele úgy, hogy ennyi időt eltöltsünk együtt és elbeszélgessünk. Szerintem a vak embereknek pontosan olyan segítségre van szükségük, mint amilyen segítséget Ő nyújtott nekünk a sötétben. Tetszett, hogy kötetlen volt, bármiről lehetett kérdezni – legyen az akár személyes kérdés-, és teljesen nyitott volt felénk, egy percig sem éreztem kellemetlenül magamat, valamint lehetett bízni benne, a tudat hogy Ő ott van és segít teljesen megnyugtató volt. Ez a nyitottság és jókedv illik Zsuzsára is, Ő is nagyon szimpatikus volt, Ő mutatta be a kinti részt – vele nyilván sokkal kevesebb időt töltöttünk el.
    A kiállítás nálunk úgy gondolom elérte célját. Eddig sem voltak előítéleteink a vakokkal szemben, de most már értjük milyen nehéz nekik a mindennapi élet, és azt is megértettük hogy lehetünk igazán a segítségükre.

    Dávid, Glória
23. Orsi, Kristóf, Adirenn, Mari, Peti szerint:

    2011. május 9. hétfő - 09:20

    Kedves Sanyi! Elmondhatom, hogy egy hatalmas élmény volt a kiállítás a Te segítségeddel mindannyiunk számára. Köszönjük a jókedvet, a vidámságot és természetesen azt, hogy láthatatlanságban Te voltál segítségünkre és ezt is megtapasztalhattuk. Az egész csapat szerintem ezentúl másképpen tekint a vakokra és segíteni forgunk benneteket ott ahol lehet…Csak így tovább!
24. Látogató szerint:

    2011. május 4. szerda - 19:27

    Tegnap vettünk részt a kiállításon. Nagyon jól érezte magát az egész osztály! Először furcsának, félelmetesnek tűnt a vakság, de idővel jó volt csak a barátaink és Misi hangjára, valamint a tapintásunkra hagyatkozni. Egy óra sötétség után a fényre kilépve csodálatos volt látni a megszokott arcokat, a fákat, a színeket, a környezetet. Köszönjük, hogy részesei lehettünk a csodának!
25. Fanni&Memie szerint:

    2011. május 3. kedd - 16:12

    Kedves István,
    Köszönjük szépen az útbaigazítást, utána már nem tévedtünk el :D A kiállítás életre hatalmas élmény volt.
    Fanni & Memie
26. Kostyál Péter szerint:

    2011. április 25. hétfő - 13:58

    Kedves Margit!

    Köszönöm a nagy élményt! Ahogy már mondtam, mi tartozunk köszönettel ezért az egy órás “kirándulásért”, mert nagyon nagy élménnyel tértünk haza.

    Szeretettel:

    Kostyál Péter, Regina, Vendi
27. Melinda szerint:

    2011. április 20. szerda - 11:12

    Kedves István!

    Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget, amit tőled kaptunk. Nagyon nagy élmény volt a kiállítás, és hogy első perctől bízhattunk benned. Nagyon hasznosnak tartom az egész ötletet, nagyon nagy élmény volt. Most már egy kicsit más szemmel nézek a vakokra, igaz eddig is nagyon tiszteltem őket, amiért így képesek helytállni, de most még jobban. És a segítségeddel a sötétség elleni félelmem is kezd elmúlni, köszönök mindent.
28. Linda szerint:

    2011. április 3. vasárnap - 21:34

    Köszönjük Sanyinak a sok kedvességet, figyelmességet és azt, hogy szinte már az első perc után maximálisan megbízhattunk benne a vezetés során!Ezt a kiállítást kötelezővé tenném mindenki számára!
29. Zsófia szerint:

    2011. április 1. péntek - 23:57

    Életem egyik legérdekesebb és egyben legmegterhelőbb kiállítása volt. És most nem a lelkiekre gondolok. Én úgy gondolom ennyi idő alatt és ilyen mesterséges környezetben nem mérhetjük fel milyen vaknak lenni, mint ahogy egy magzat se tudhatja az anyaméhben milyen is valójában embernek lenni, csak ha azzá válik. A megterhelés számomra fizikális volt, vagy egy napig fájt a szemem, iszonyúan lefárasztott. Szerintem az agyam egész életemben nem küzdött ennyit, mint abban a 1,5 órában :) ÉS ez nem panasz, mert ugyanakkor nem is életem át olyan csodát mint akkor. A 1,5 óra vége felé szinte láttam. Számomra ez fantasztikus volt. Kislányommal mentem a kiállításra, és ahogy ült az ölemben az agyam látott. Kirajzolódott előttem a körvonala, homályosan, mint egy hőkamera képe. De a vége felé a tárgyak is hasonlóan kirajzolódtak. Na ez volt az a momentum, amiért nekem megérte a néha klausztrofóbiás, sajnos elég levegőtlen helyiségek miatt bizony nem mindig kellemes séta. De kell a 1,5 óra szerintem, mert kell az agynak ennyi idő, hogy át tudjon állni. És ez az, ami miatt én azt gondolom, hogy mi nem azt éljük át milyen egy vaknak, mert én nem hiszem hogy az ő agyuk így működik,de javítsatok ki ha mégis :) Minden estere nekem nagyon tanulságos és igazi élményekkel teli kiállítás volt. A vezetők meg egyszerűen fantasztikusak. Ennyi élet szeretetet közvetlenséget és kedvességet nem láttam még sehol. Köszönöm. A “Szellemet” üdvözöljük!
30. Éva és az osztály szerint:

    2011. április 1. péntek - 23:44

    Úgy gondolom, nem mindennapi élménnyel gyarapodtunk ma. Mindenkit elgondolkodtatásra ösztönzött ez az egy óra, amit sötétben töltöttünk. Szerintem, sokkal jobban átérezzük azután a nem látók problémáit.
    Számomra kész csoda, hogy ilyen fantasztikusan helyt tudnak állni ezek az emberek az élet minden területén.
    Köszönjük Margitnak az élvezetes idegenvezetést és a sok pluszt, amiről mesélt!
    Kívánjuk Neki is és a többi ott dolgozó vak társának, hogy a lehetőségekhez képest szép, teljes, boldog életük legyen! Munkájukhoz sok sikert!
31. Dobó Sára Borbála (Borcsi) szerint:

    2011. március 29. kedd - 16:19

    Hihetetlenül tetszett, nagyon izgalmas volt, de ugyanakkor végtelenül szomorú is. Fény nélkül… borzasztó. És mi még nem is érezhettük át, mivel amint kiléptünk az ajtón a fénybe, már láttunk. Akkor tudtuk igazán értékelni, hogy van szemünk, és azzal minden rendben. Most már át tudom érezni a vakok érzéseit, hogy milyen az Örök Sötétségben élni. Megértem ezeket az embereket, és nem bámulom őket, nem félek tőlük, vagy ilyesmi. Milyen lehet úgy ébredni, hogy “Istenem, nem látok?” ! Hát… szerintem borzalmas. De… meg lehet vele birkózni-a vezetőnk szerint. Nagyon köszönöm Elemének, hogy ilyen sok mindent elmagyarázott nekünk, és mindannyiunknak érthetőbb és kevésbé félelmetes az Örök Sötétség érzése.

    Szentendre, 2011. 03. 29.
32. Goór Julcsi szerint:

    2011. március 28. hétfő - 19:03

    Én még nem voltam de nemsokára menni fogunk az osztállyal!
33. Tamás szerint:

    2011. március 28. hétfő - 15:12

    Kedves Rozi és Misi,

    Köszünjük a szombat esti vezetést , odafigyelést és az érdekes információkat.
    Igazán csak így tudunk mi látók egy ici-picit a helyetekbe képzelni magunkat.
    Jó lenne, ha minél többen eljutnának Hozzátok, talán több lenne bennük az empátia a jövőben.
    A mindenkori kormányzatnak pedig inne is üzenem, hogy mekkora disznóság, hogy a papírpénzeken nincs egy olyan jelzés, ami által Ti is különbséget tudnátok tenni.
    Üvötlettel Tamás+Adrienn+Laci+Adrienn+Attila+Délia
34. Niki szerint:

    2011. március 27. vasárnap - 15:27

    Sziasztok!
    Tegnap, március 26.án jártam nálatok az osztályommal Veszprémből. Felejthetetlen élmény volt ez az egész kiállítás. Köszönöm nektek! Számomra nagyon sokat jelentett.
    Kedves Rozi!
    Remélem eljut hozzád ez az üzenet. Rettenetesen meghatott ez a dolog bizonyára észre vetted. Valószínűnek tartom hogy azért mert egyszer én is majdnem elvesztettem a látásom. Amikor kijöttünk és megláttam a fényt azt akartam hogy te is láthasd azt amit én. Ezért borultam a nyakadba. :) Remélem egyszer még találkozunk és alig várom hogy újra elmenjek hozzátok.
    Köszönöm szépen! Üdv: Niki.
35. Szlaboda Nikolett szerint:

    2011. március 26. szombat - 16:05

    Én még nem voltam a kiállításon de majd (2010.május közepe fele) fogunk el menni nagyon izgalmas lehet szerintem!!!
    ♥Köszönöm a híreket♥ Nikolett
36. Luca szerint:

    2011. március 25. péntek - 21:12

    Tegnap voltunk a kiállításon és a sötét részben Misi volt a vezetőnk és nagyon jól éreztük magunkat érdekes volt ! Misit ezúton is üdvözlöm :D
37. Betti szerint:

    2011. március 24. csütörtök - 16:20

    Felejthetetlen élmény volt számomra ez a kiállítás, úgy éreztem magam mintha egy másik csodálatos világban járnék.
    Külön élmény volt, hogy mindenki nagyon kedves volt. Margit olyan barátságos és közvetlen volt, hogy teljesen nyugodtan, tabuk nélkül megkérdezhettem mit hogy old meg a hétköznapokban.
    Mindenkit bíztatok arra, hogy legalább egyszer menjen el, ne hagyja ki ezt az élményt.

    Köszönöm,
    Betti
38. Mihály János szerint:

    2011. március 24. csütörtök - 15:02

    Vasárnap újra láttam a kiállítást ezúttal a lányommal aki 17 esztendős. Szabolcs vezetési stílusa humora és embersége nagyon megkapó volt. Távozás után még sokáig beszélgettünk az élményről amit nálatok és általatok kaptunk. Nem gondolom, hogy a köszönet a legjobb szó kifejezni az érzéseimet, de sok tanulság van abban amit ott lát és hall az ember. Jó lenne, ha a 12 16 éves korosztály valamennyi tagja eljuthatna ide, hogy tanuljanak az ott dolgozó EMBEREK-től.
    Sok sikert a további munkátokhoz. Dia és János.
39. Eszter szerint:

    2011. március 21. hétfő - 17:52

    Kedves Rozi!

    Tegnap, március 20-án voltunk olyan szerencsések, hogy Te lettél a túra vezetőnk. Két, de lassan egybefonódó családként vettünk részt a kiállításon és óriási élmény volt mindannyiunk számára. Az utána levő beszélgetést is sokáig tudtuk volna folytatni, ha nem várt volna bennünket még további program és ha nincsenek olyan sokan, mint szerencsére voltak tegnap is a látogatók.
    Szeretnénk megköszönni a kedves hangot és finom terelgetést, amit a túra során kaptunk tőled, számomra külön élményt jelentett a tárgyak kitapintása mellett egymás kezének, karjának, testének felismerése, érintése ami a mindennapi életemben nem kerül ennyire előtérbe.
    Hasznosnak és fontosnak tartjuk azokat az információkat, amiket megosztottál velünk arra vonatkozóan, hogy segítsünk nem látó társainkon akár az utcán, akár más szituációban.
    A család többi tagjának is lelkesen meséltük a kiállításon tapasztaltakat és megpróbáltuk külön-külön lerajzolni a kiállítás alaprajzát több, kevesebb sikerrel.

    Gratulálunk a kiállítás szervezőinek is és további sok ötletet, sikert kívánunk nektek!

    Eszter és Szabolcs család
40. Veres Katalin szerint:

    2011. március 21. hétfő - 10:05

    Kedves Rozi!

    Nagyon jól éreztem magam vasárnap a kiállításon, és ezt többek közt neked is köszönhető volt. Amikor elveszetnek éreztem magam te mindig megfogtad a kezem és a helyes irányba tereltél. Soha nem fogom elfelejteni ezeket az élményeket amiket a kiállításon szereztem.
41. Mikó Kálmán szerint:

    2011. március 19. szombat - 16:04

    Kedves Margit !

    Nagyon tetszett a kiállítás.Így megismertük, megtapasztaltuk milyen a vakok élete.
    Nagyon nehéz lehet így élni.Megtanítottad hogy becsüljük meg a látásunkat.
    Nagyon sok jót kívánunk neked Annamari, Tibcsi, kis Kálmi és kálmán.
42. Heni szerint:

    2011. március 18. péntek - 08:08

    Kedves Misi!
    Nagyon tetszett a kiállítás!Márc.17-én[ tegnap] voltunk itt az osztályommal.
    Nagyon jó volt ,hogy te vezettél minket.Megismerkedtem igazából a vakok világával
    a sötét által,és át tudtam élni milyen is vaknak lenni.Attól függetlenül nagyon sajnálom a vakokat hiszen a látás egy alap nekünk. Köszönök mindent…..üdv:Heni
43. Detti szerint:

    2011. március 17. csütörtök - 19:57

    Mi ma voltunk (2011. 03. 17.) az osztályunkkal és mindenkinek nagyon tetszett. Én a szüleimet is elhívom. Köszönjük Elemérnek a túra vezetést.
44. Ábrók Annamária szerint:

    2011. március 16. szerda - 21:08

    Kedves Margit!
    Köszönjük szépen azt a délutánt, amelyet március 14-én együtt tölthettünk. Köszönjük, hogy megimerhettük a csodálatra méltó erőd és a példaértékű életfelfogásod. Köszönjük, hogy olyan tudást adtál a kezünkbe, amelyet a mindennapjaink során felhasználhatunk azért, hogy jobbá tegyük embertársaink és a magunk életét. Megtanítottál minket igazán fontos, láthatatlan dolgokra koncentrálni. Kívánunk Neked sok örömöt, és jó egészséget a továbbiakra! Üdvözöl Annamari és Tibcsi, valamint Kálmika és Kálmán Debrecenből
45. Alex szerint:

    2011. március 14. hétfő - 21:27

    Egyértelműen nagyon tetszett a kiállítás. A “túravezetőnk” Margit nagyon kedves volt és örülök, hogy kicsit beleláttam a vakok mindennapjába. Meghatározó élmény volt… Köszönöm
46. lantos laura mónika szerint:

    2011. március 11. péntek - 20:10

    coolcoolcool
47. Lallier Éva szerint:

    2011. március 9. szerda - 10:59

    Kedves Adrienn és többiek! Nagyon szépen köszönjük a múlt vasárnap délelőtti (03.06-i) kedves és segítőkész kalauzolásotokat a kis bemutatótermetekben és utána a vak sötétben. Hihetetlenül tetszett a 8 fős kis családunknak ez az egy órás fénynélküliség, ezáltal jóval közelebb kerülhettünk a ” bízz vakon”" mondás megértéséhez és feldolgozásához. További sok sikert és eredményes munkát kívánunk Nektek! Éva ,2011.03.09.
48. András szerint:

    2011. március 7. hétfő - 22:25

    Margit nagyon érdekesen vezette a tárlatot. Egy-két perc alatt feloldódtam a hirtelen sötétségben, aztán már élveztem. Hamar a végére értünk, még csináltam volna.
    András, 2011. 03. 07.
49. Reni szerint:

    2011. március 6. vasárnap - 16:52

    Sziasztok!

    Köszönjük a mai vezetést Sanyinak! Én immáron ötödjére, a 3. vezetőt ismerhettem meg Dávidon és Ferin kívül. Nem csalódtam :) További sok kíváncsi tekintetet Nektek! :)
50. csaba szerint:

    2011. március 6. vasárnap - 12:25

    Kedves Sanyinak és a többieknek!

    Sziasztok!Nagyon tetszett a kiállítás megdöbbentő,hogy milyen nehéz az élet fény nélkül!eddig sosem gondoltam volna,hogy akinek rossz vagy abszolút nincs látása ilyen nehezen kell megélni a mindennapok dolgait!Nagyon nagyon kedves kísérőnk volt”Sanyi”remélem találkozok vele az életbe még és én segíthetek neki a városba ahogy ő tette nekem a sötétben tegnap!sziasztok és további sokszerencsét mindenkinek!