Legnagyobb szervünk a bőrünk, melynek teljes felülete mintegy 1,6 nm. Fontos szerepe van a test mechanikai védelmében, a hőszabályozásban, a kiválasztásban és az immuntevékenységben.

Gyógyír a test és a lélek számára

A masszázs szabaddá teszi a légzést, oldja a feszültségeket, nyugtatja az idegeket, hozzásegít, hogy elengedjük magunkat és megszabaduljunk a belső terhektől. Előfordulhat, hogy masszázs közben a páciens egyszerűen álomba merül. Ez is a test, a lélek és az elme mély ellazulásának jele. Masszírozás során a test átmelegszik, és könnyeddé válik.

A keringés serkentése

A masszázs akár ötszörösére is növelheti a felületes és a mélyen fekvő testszövetek vérellátását. A vérellátás fokozódása nagymértékben javítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. Emellett az érintés és az élénkebb vérkeringés a nyirokrendszer működését is serkenti, amitől javul a lerakódott salak és méreganyagok kiválasztásának és elszállításának hatásfoka.
A vér- és a nyirokkeringés megélénkülése gyúrással érhető el. A megfelelő immunvédekezés alapja pedig nem más, mint a kielégítő vérkeringés és a jól működő nyirokrendszer.

Megpihennek a fáradt idegek

A masszázs idegrendszeri nyugtató hatását elsősorban a kéz melege, az általa kifejtett nyomás és az érintési inger váltja ki. ebben az esetben a bór a gyógyító energiák közvetítője, mivel felületén számtalan idegvégződés (receptor) található, amelyek érzékelik az ingereket, és az idegpályákon keresztül eljuttatják az agyhoz. Agyunk feldolgozza a kapott impulzusokat, majd továbbítja azokat a többi testrészhez.
Az alkalmazott fogások jellegétől és erősségétől függően a masszázs tehát serkentheti vagy megnyugtathatja ezeket az idegvégződéseket. Ily módon még a stressztől, idegességtől és belső feszültségtől túlterhelt idegrendszer is megnyugodhat, és „normál üzemmódra” kapcsolhat.

A szervi funkciók összehangolása

A masszázs belső szerveink működésére is hatással van. Ez abból adódik, hogy belső szerveink kapcsolatban állnak bőrünk bizonyos zónáival, és köztük reflexszerű (automatikus) reakciók léphetnek fel. A bőr ilyen jellegű zónáinak célirányos masszírozásával befolyásolhatjuk egyes szerveink, mint például a vese, a máj vagy a szív működési zavarait. ezen az elven alapul a láb reflexzónáinak masszírozása, valamit na kötőszöveti masszázs.

Izomlazítás és tonizálás

A masszázs szabályozza az izmok feszültségét (tónusát): a megfeszült izmok masszírozás hatására ellazulnak (detonizálás), az ernyedt izomzat pedig újult erőre kap – ilyenkor a normál izomfeszesség elérése a cél. A masszázs azonban nem tekinthető közvetett edzésnek, mivel erős izomzat csak rendszeres izommunkával érhető el. A tonizáló hatás azzal magyarázható, hogy a masszírozás során fokozódik az izomzat vérellátása, így rugalmasabbá válik és könnyebben nyúlik. Ezáltal csökken a sérülésveszély. A masszázs tehát sportolás előtt is igen kedvező, utólag pedig nagyban hozzájárul a kimerült, fáradt izomzat gyors regenerálódásához.

Az izomfájdalmak enyhítése

Az izomzat túlterhelése esetén is segítség lehet a rendszeresen és megfelelő mértékben végzett masszázs. A fájdalomérzet enyhülésével csökken az izmok feszültsége is, ez pedig kedvezően befolyásolja a szövetek vér- illetve tápanyagellátását.

Az érintési inger olyan üzenetet továbbít az agyhoz, hogy indítsa be bizonyos hormonok termelését. Válaszként a szervezet endorfin hormont állít elő, amit a test saját fájdalomcsillapító szerének is neveznek. A legújabb tudományos kutatások szerint oxitocin is keletkezik, mely enyhíti a stresszreakciókat és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik.