Mielőtt látássérült lettem, sokat festettem, rajzoltam. Nem voltam sohasem különösebben kiemelkedő tehetség, de örömömet leltem benne, annál is inkább, mert úgy tűnt, hogy az alkotásaim másoknak is örömöt okozott. Nyilván nem árulok el valami titkot, ha azt mondom, hogy a festés, rajzolás egy vizuális alkotási folyamat. Éppen ezért, sokat vívódtam, hogy látássérültként van-e értelme újra nekiállnom. Idestova 9-10 éve letettem az ecsetet, mert csak kudarcélményt okozott a saját, egyre szűkülő korlátaimba való ütközések sorozata. De akkor miért kezdtem el újra festeni? Hát ennek hosszú sora van. És hadd kezdjem azzal, hogy egy pár szót mondjak a szembetegségemről és a látásomról.
Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy én nem született látássérült vagyok! Volt idő, amikor teljesen jól láttam, ennek köszönhetően sok-sok vizuális emlékem van, amelyeket a mai napig használok. Másrészt, egy olyan szembetegségem van, amely csőlátást okoz, vagyis a periférián nem látok, illetve ma már a centrális látásom sem tiszta. Viszont, mivel csőlátásom van, még tudok fókuszálni dolgokra, ami a festésnél nagyon fontos.
Amint említettem, már rég nem festettem, mert fájdalmas volt szembesülni a képességeim romlásával. Most, hogy újra ecsetet ragadtam, úgy érzem, túl vagyok rajta. Talán ez olyan nekem, mint egy lelki terápia, hogy felvállaljam mások, de legfőképpen magam előtt: igen, jelenleg ennyire vagyok képes.
Ennek ellenére továbbra is azt tartom, hogy egy festménynek esztétikai élményt kell nyújtania. Hogy ezt a saját magam által felállított mércét megütöm-e, ennek megítélését másokra kell bíznom, és nagyon szeretnék olyan elfogulatlan emberek véleményét is hallani, akik el tudnak vonatkoztatni attól, hogy látássérült vagyok, hiszen egy alkotás értékét nem lehet csak az alapján megállapítani, hogy ki készítette.
Tehát, most újra festek, és nagy izgalommal kísérletezgetek. Olyan technikákkal próbálkozom, amelyek megengedik a pontatlanságot, az absztrakivitást. Még nem tudom, hogy mi fog kisülni ebből, de sok év után újra elmondhatom, hogy örömöt okoz a festés. Ami nagy szó!