Magyar
English
A nyálkahártyán körül-belül 50 millió szagérzékelő sejt található, melyek 60 naponta elhalnak és megújulnak.
Az ízek és a szagok kölcsönösen hatnak egymásra, az ízérzékelés és a szaglás közötti összefüggés 80%.
A legtöbb szagos anyag szénhidrogén.
A szagok élvezeti értéke az emberben az első 5-10 évben alakul ki, eltérően az ízektől. Míg az újszülöttek egyértelmű mimikával jelzik az édest és a keserűt, addig a szagoknál sokszor nem egyértelmű a reakció.
A kutyák érzékenyebbek a zsírsavakra, de a főemlősökhöz képest alig érzik a gyümölcsillatokat.
Míg az ember úgy 10 000 szagot tud megkülönböztetni, addig ezeknek körül-belül csak a felét tudja korrektül megnevezni. Gyakorlással ez az arány 98%-ra nőhet. A szagokkal kapcsolatban nagy a személyes tapasztalatok szerepe, hiszen sokszor emlékeztetnek egy helyre, ahol a szag érződött, vagy egy tevékenységre, amikor ez a szag volt a levegőben.
Néhány kellemetlen szag védőreflexeket válthat ki az emberben. Az agyban található limbikus rendszerrel és a hipotalamusszal fennálló szoros kapcsolat még nagyon hosszú idő után is csak nehezen bomlik meg. Így válthat ki hányingert az étkezés helyszíne, vagy a még évekkel korábban elfogyasztott a romlott hal szaga.
A parfümök illatát az úgynevezett fejillat, a szívillat és az alapillat teszi össze. Elsőként a fejillatot érzékeljük, néhány perc elteltével a szívillat kezd érezhetővé válni, majd egy, vagy másfél óra múlva kezdjük érzékelni az alapillatot. Ez több órán keresztül, vagy akár egész napon át megmarad.
Henning hat alapillatot különböztet meg: fűszer, virág, gyümölcs, gyanta, dohány, rothadt.
A szaglás teljes hiánya az anozmia, a csökkent érzékenység a hipozmia, és a szokottnál jóval nagyobb érzékenység a hiperozmia.
Mivel számos szaganyag nehezebb a levegőnél, ezért ezek földhöz közeli, fekvő állapotban lennének csak felfedezhetőek. A madaraknál épp ezért nem jut túl nagy szerep a szaglásnak.
A szaglási emlékek neurológiai értelemben véve kitörölhetetlenek, így még amnézia esetén is felidézhetőek. Gyakran emlékszünk gyermekkorunk egy-egy kellemes illatára, vonzóvá válhat valakinek a testszaga, érezzük a fiatal vagy az öreg test párájának különbségét. Öntudatlanul, sokszor ösztönösen hatnak ránk.
Minden embernek van egy sajátos, csak rá jellemző illatkörnyezete, kivéve az egypetéjű ikreket – őket még a nagyon érzékeny szaglású kutyák sem tudják megkülönböztetni. Ez a sajátos illat sok mindentől függ, többek között az étkezési szokásoktól. Egy édesanya például képes szag alapján kiválasztani újszülött gyermekét, anélkül, hogy találkozott volna vele.
Tudományosan bizonyított, hogy a nők jobb szaglással rendelkeznek, mint a férfiak.
60 éves kortól hanyatlik a szagfelismerés, a dohányzás pedig csökkenti a szagérzékenységet.
